Skip to content

Scrum Master munkaköri leírás

    Ebben a cikkben bemutatunk a Scrum Master munkaköri leírás elkészítéséhez felhasználható leírást, amely érinti a felelősségi kört, feladatkört, elvárt személyi tulajdonságokat, valamint a Scrum Master munkakapcsolatait. Mielőtt ezt megtennénk, fontos hogy megértsük, hogy milyen közegben érdemes egyáltalán Scrum Mastert keresni? 

    A Scrum Master egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa egy szervezeti kultúra érvényesülését nem csak a csapatban, hanem az egész cégben. Elsőként értsük meg ennek a szervezeti kultúrának az alapelveit és működési mechanizmusait.

    Miért jó az agilis szervezet?

    Hol érdemes agilis szervezetben gondolkodni?

    Agilis szervezeteket olyan közegben érdemes létrehozni, ahol a dolgozók valamilyen gondolkodást és kreativitást igénylő eredményt hoznak létre. Ez az eredmény lehet egy szolgáltatás, egy termék, vagy egy létező megoldás testre szabása. Leggyakrabban a szoftverfejlesztéssel foglalkozó cégek gondolkodnak el az agilis módszerek bevezetésén, de egyre többször jelenik meg az agilitás más területeken is, például marketing és értékesítési szervezeteknél.

    Az agilis szervezeti kultúra jellemzői

    A Scrum Master szerepkör csak egy agilis szervezeti kultúrában értelmezhető. Ennek ismertetését célszerű a Scrum Master munkaköri leírás részévé tenni, vagy ahhoz csatolni.

    Az agilis szervezet központi eleme a csapat, aki az ügyfelek számára értékes eredményeket szállítja le. Ez a csapat olyan emberekből áll, akik pontosan értik hogy milyen eredményeket várnak tőlük, és ezeknek az eredményeknek a leszállításáért felelősséget éreznek. Az agilis csapat tehát egy erős motivációval rendelkező csapat, akik nagy önállóságot kapnak a saját munkájuk szervezésében.

    A magas fokú önállóság és a viszonylag alacsony intenzitású vezetői ellenőrzés több szempontból is indokolt. Ezek az alábbiak.

    • A kreatív erőfeszítéseket nem lehet ellenőrizni, azaz nem tudom megállapítani, hogy az adott csapattag az adott pillanatban tényleg gondolkodik, vagy csak kényelmesen hátradőlve mereng a világ dolgain. Tehát nincs esély arra, hogy a kreatív csapat munkavégzési folyamatát hatékonyan ellenőrizni tudjam.
    • A motivált ember kreatívabb és könnyebben ráveszi magát arra, hogy koncentrált erőfeszítéseket tegyen egy probléma megoldásáért akkor is, ha erre nem utasítják.
    • A kreatív munka nehezen tervezhető, nagyon sok múlik azon hogy a résztvevők hajlandóak-e végiggondolni egy-egy új irányt, mernek-e kockázatot vállalni egy új megoldás kipróbálásával?
    • A kreatív munkavégzés során rengeteg apró döntést kell hozni, amelyekre a csapattagoknak felhatalmazást kell adni azért, hogy a döntéshozatali folyamatot ne lassítsuk le.
    • A munka legnagyobb kihívásait azok ismerik akik elvégzik a munkát. Nem valószínű, hogy egy kívülálló vezető jobban meg tudná ítélni hogy mi az adott pillanatban a leghasznosabb lépés, mint azok akik éppen a problémán dolgoznak.
    • A munka elvégzéséhez általában sok szakterület konstruktív együttműködésére van szükség, ami csak úgy érhető el, ha a szakterületek képviselői gyakran kommunikálnak egymással és megértik egymás problémáit.

    Az agilis működés alapszabályai

    A Scrum egy olyan szervezeti modell, amiben az kreativitást igénylő munkát végző csapatok tevékenysége hatékonyan és viszonylagosan kiszámíthatóan szervezhető. 

    Ennek a modellnek a legfontosabb szabályai az alábbiak.

    • A csapat nagy önállóságot élvez abban, hogy hogyan szervezi a saját munkáját. Nincs olyan ember, aki a csapat tagjainak egyéni szinten feladatokat adna. Az egész csapat kapja a célkitűzéseket és a csapat közösen határozza meg ezeknek a célkitűzéseknek az elérési módját.
    • A Scrum csapat egyik legfontosabb jellemzője a tagok egyenrangúsága. Az egyenrangúság azért fontos, hogy fenntartsa a csapattagok egyetemleges felelősségérzetét. Ha a csapatban valaki utasításokat osztogat másoknak, akkor általában a többiek a felelősséget is rá hárítják, egyúttal saját maguk kivonulnak a felelősségvállalás alól. 
    • Ha az egyetemleges felelősségvállalás sérül, akkor a direkt irányítás és ellenőrzéshez kell folyamodni, ami viszont a kreatív csapatoknál nagyon gyenge hatásfokkal működik. A direkt irányítással működő, vagy ezt elváró csapat nem Scrum csapat.
    • Az egyenjogúság nem jelenti, hogy a csapattagok kompetenciája, vagy akár informális befolyása is egységes lenne. A tagok tapasztalati szintje és emberi elfogadottsága természetesen befolyásolja a hatásukat a csapat egészére.
    • A csapat világos célokért dolgozik, pontosan érti hogy mit, mért kell elvégeznie.  A világos célokat a Product Owner biztosítja a csapat számára. A Product Owner (PO) is a csapat tagja, akinek az elsődleges feladata hogy a csapat számára meghatározza a célkitűzéseket és feladatokat, valamint azok prioritásait. Szintén a PO feladata, hogy a csapat tisztában legyen azzal, hogy mik a jó megoldás jellemzői. A csapat közös felelőssége az, hogy kiváló megoldást szállítson le.
    • A világos célkitűzés a Scrum csapat számára elengedhetetlenül fontos! A legtöbb Scrum csapat bukását éppen az egyértelmű és érthető célkitűzések hiánya okozza! Ha a csapat nem tud azonosulni a célokkal, akkor egy erős vezető hiányában széthullik, a szabadságból adódó kreativitásuk inkább destruktív irányba fordul!
    • A csapat méri és értékeli saját teljesítményét és folyamatosan azon dolgozik, hogy ezt javítsa. A csapat teljesítményének egyik legfontosabb értékelési szempontja az ügyfél elégedettség és a megvalósítás hatékonysága. Fontos, hogy a csapat saját magának is alakítson ki mutatószámokat, amelyek a saját fejlődését szolgálják. Ezek a mutatók nem a menedzsment számára fontosak, hanem a csapat számára. A menedzsment ezek alapján nem értékelheti és főként nem jutalmazhatja / büntetheti a csapatot.

    Alapelvek és mechanizmusok

    Mivel a Scrum modellben nincsen egy olyan vezető, aki szétosztaná a feladatokat a csapat tagjai között, majd ellenőrizné ezek elkészültét, ezért meghatározott alapelvek és mechanizmusok biztosítják a csapat produktivitását. Ezeknek az alapelveknek és mechanizmusoknak a célja egy olyan közeg megteremtése, amelyikben működik a csapattagok egyéni felelősségvállalása külső ellenőrzés nélkül is. A módszer legfontosabb jellemzői az alábbiak:

    • A Scrum csapat világos listát vezet arról, hogy mik a legfontosabb elérendő célkitűzések, feladatok. Ez a backlog, amelynek vezetése a PO feladata.
    • A csapatnak előre meghatározott ritmusban, rendszeresen tervet kell készítenie, melyben meghatározza a következő időszakban (Sprintben) elérendő célokat, valamint a célok eléréshez szükséges feladatokat.
    • A csapat tagjainak minden nap egyeztetniük kell arról, hogy hogyan fogják elérni a kitűzött célokat. Ennek része hogy ki, milyen feladatok elvégzésével tudja a legjobban segíteni a célok elérését, milyen eredményeket sikerült elérnie az előző napon, milyen kockázatokat lát a csapat és ezeket hogyan tudjuk semlegesíteni. Ez a napi Scrum megbeszélés. A napi Scrum megbeszélés teszi lehetővé, hogy mindenki tisztában legyen a teendőkkel, valamint a csapat által kialakított közösségi nyomás biztosítja a beszámoltatást is.
    • A csapat csak azokat az eredményeket tekintheti késznek, amelyek megfelelnek a PO által elfogadott/definiált minőségi kritériumoknak, valamint a csapat által elfogadott belső minőségi elvárásoknak. A csapat tehát felelősséget vállal az általa kiadott produktumok minőségéért.
    • Azt, hogy egy adott időszakban mi valósítható meg és mi nem, kizárólag a csapat döntheti el. A PO-nak lehetősége van a prioritások módosítására, de nem bírálhatja felül a csapat becslését. Ez az alapelv szintén a közös felelősségvállalás fenntartása érdekében fontos. Ha a csapat döntését felülvizsgálnánk, akkor azzal a csapat tagjait arra ösztönöznénk, hogy hárítsák a felelősséget arra, aki meghatározta a végrehajtandó munka mennyiségét.
    • A csapatnak folyamatosan mérnie kell saját teljesítményét és törekednie kell a teljesítményének javítására. A mérések eredményét a csapat minden tagja ismeri, sőt a mérőszámok előállításában is részt vesz az egész csapat. A mérések célja nem a büntetés vagy jutalmazás, hanem a folyamatok megértése és a tanulás támogatása.

    A Scrum Master munkaköri leírása – feladatok

    Az agilis szervezeti kultúra eredménye az kell hogy legyen, hogy a csapat közös sikerként éli meg az eredményeit és közös bukásként a kudarcait. Itt nagy hangsúly van a közös szón.  Az agilis szervezeti kultúrában minden szerepkört az határoz meg, hogy milyen hozzájárulást tesz a csapat és a cég sikeréhez. Ennek megfelelően a Scrum Master munkaköri leírását és célszerű azzal kezdeni, hogy hogyan járul hozzá a csapat sikeréhez.

    A Scrum Master úgy járul hozzá a cég és a csapat sikeréhez, hogy biztosítja az előzőekben meghatározott alapelvek betartását és a mechanizmusok működtetését.

    A Scrum Master egy felelős vezető, akinek jelentős befolyása van a hozzá tartozó csapat(ok) működésére. Ezt a befolyást azonban nem a személyek feletti hatalmával gyakorolja, hanem a folyamatokra és szabályokra vonatkozó jogosítványai segítségével.

    Annak érdekében, hogy az agilis csapat működőképességét, attitűdjét és magas teljesítményét biztosítsa, a Scrum Master az alábbi tevékenységeket végzi.

    • Megszervezi és levezeti a legfontosabb csapat eseményeket (napi egyeztetések, sprint review-k, sprint tervezések). Ezek levezetése során figyel arra, hogy lehetőleg a csapat minden tagja megértse és elfogadja a meghozott döntéseket. 
    • Tudatosan figyelemmel kíséri a csapat hangulatát, a csapattagok egymás közötti viszonyait. Azért, hogy ezt megtehesse, a csapat közelében kell lennie, együtt kell élnie a csapattal. Amennyiben problémát észlel, mindent megtesz azért, hogy a negatív hangulatot kiváltó okokat megértse és azokat megszüntesse. Elsősorban négyszemközti és csoportos megbeszélésekkel, coaching jellegű tevékenységekkel végzi a munkáját. Szükség esetén a menedzsment beavatkozását kérheti.
    • Biztosítja, hogy a csapat folyamatosan tudatában legyen a saját teljesítményével. Egyfajta tükröt tart a csapat felé arról, hogy hogyan teljesítenek. Ennek érdekében vezeti a csapat teljesítménymérését. Ebbe beletartozik, hogy a csapat figyelmét ráirányítja a mutatószámok jelentőségére, megérteti velük ezek értelmét. A Scrum Mater nem a csapat adminisztrátora! A Scrum Master a csapat többi tagját is bevonja a mutatószámok előállításába, illetve megoldásokat keres/fejleszt ezen mutatószámok automatikus előállítására.
    • Folyamatosan ösztönzi a csapatot arra, hogy tegyenek valamit a teljesítményük és munkamódszereik javítása érdekében. Ehhez saját ötletekkel is előáll.
    • Figyel arra, hogy a  csapat betartsa azokat a szabályokat és döntéseket, amelyeket a korábbi felülvizsgálatok során hoztak annak érdekében, hogy professzionálisabb csapattá váljanak.
    • A csapat tagjainak figyelmét az agilis működéshez szükséges viselkedési normákon tartja, folyamatosan fejleszti a csapat tagjainak megértését az agilis mechanizmusokról. Ez azért fontos, mert időről időre lesznek emberek, akik megkérdőjelezik egy-egy tevékenység, szerepkör hasznosságát. (Pl. gyakori, hogy „királyért kiáltanak” a csapattagok, ha szervezetlenséget éreznek.)
    • Joga van hozzá, hogy a csapat által alkalmazandó szabályokat vezessen be. Ezt elsősorban konszenzusos alapon igyekszik megtenni, de szükség esetén – és nagyon ritkán – elrendelhet bizonyos szabályokat, amelyeket a csapatnak kötelessége betartani. Fontos, hogy ezeket idővel a csapattal közösen értékelje ki, mivel a cél az, hogy a csapat tagjai értsék a munkamódszereik mögött meghúzódó alapelveket, egyetértsenek velük és felelősséget vállaljanak az eredményeikért.

    Milyen ember képes betölteni a Scrum Master szerepet?

    A Scrum Master nem könnyű szerepkör. Érett személyiséget, bizonyos fokú karizmatikusságot és sok szakmai tudást igényel. A jó Scrum Master legfontosabb jellemzői az alábbiak.

    • Jó viszonyt képes kiépíteni a csapat többi tagjával azért, hogy ne maradjon ki a csapat vérkeringéséből, ne legyenek előtte vakfoltok a csapat életében.
    • A csapat megbecsült tagja. Mivel a csapat működését a folyamatokon és agilis mechanizmusokon keresztül működteti, ezért nincs közvetlen hatalma a csapat tagjai felett. (Nincs utasítási joga.) Ezért a személyes hitelességével kell a csapat tagjait maga mellé állítani. Ezt a hitelességet szakmai hátterével, emberi jellemvonásaival egyaránt elérheti. Ha kell, akkor képes átvinni a csapaton egy-egy elhatározást.
    • Konzultatív vezető, nem autokratikus: a döntéseiről képes a csapatot meggyőzni, képes a visszajelzéseket mérlegelni és ez alapján esetleg módosítani az elképzeléseit. Ezeket a módosításokat nem a tekintélye elvesztésének éli meg, hanem a vezetés természetes velejárójának.
    • Érti azt a munkát, amit a csapat végez. Nem fontos, hogy bármilyen szakmai területen is a csapat legjobbja legyen, de jól kell értenie a csapat által megvalósított projektek dinamikáját, legfontosabb nehézségeit, illetve azt, hogy mitől lesz sikeres egy csapat.
    • Fogékony a minőségre és a módszerességre. Ez azért fontos, mert ő a csapat „lelkiismerete”, aki folyamatosan visszatereli a csapatot abba az irányba, hogy ne csak a feladatok megoldásával foglalkozzanak hanem azzal is, hogy hogyan oldják meg ezeket a feladatokat. Neki kell a csapat figyelmét arra irányítania, hogy módszeresen értékeljék ki a saját működésüket és javítsanak ezen. A csapat által hozott döntéseket is neki kell betartatnia. Senki nem fog jobban figyelni arra, hogy a megállapodásokat a csapat tagjai betartsák.
    • Érdeklődik az agilis menedzsment iránt. Érti az agilis alapelveket és hisz ezek működőképességében. Folyamatosan fejleszti magát ezen a területen és ezt belső igényből teszi.

    Főállás, vagy kiegészítő feladatkör?

    A fentiekből is látszik, hogy Scrum Master munkakör betöltésére alkalmas embert nem könnyű találni. Mennyi ilyen emberre van szükség egy cégben? Minden csapatnak külön Scrum Mastere legyen, vagy egy Scrum Master dolgozhat több csapattal is? A kérdést részletesebben tárgyaljuk a „Ki legyen a Scrum Master?” cikkünkben.

    A Scrum Master és a Product Owner közötti munkamegosztás

    Egy Scrum csapat sikeréhez nem elegendő – bár szükséges – a jó Scrum Master.

    A Scrum Master biztosítja, hogy a csapat csapatként működjön, képes legyen döntéseket hozni, ezeket végrehajtani, eredményeket elérni és folyamatosan fejlődni. Ugyanakkor nem a Scrum Master határozza meg azokat az eredményeket, amelyeket a csapatnak le kell szállítania. Ez a feladat a Product Ownerre hárul.

    Product Owner biztosítja, hogy a csapatnak legyenek értelmes, motiváló céljai. Prioritásokat határoz meg azért, hogy a csapatra annyi feladat zúduljon, amennyi még a csapat teljesítőképességén belül marad. A Product Owner feladata, hogy a csapat által biztosított fejlesztési kapacitást úgy használja fel, hogy az összességében az ügyfelek és a cég számára a legtöbb előnyt biztosítsa. A PO feladata az is, hogy a csapat számára világossá tegye, hogy mik az előállított produktummal szemben támasztott elvárások, mikor tekinthető megfelelőnek a teljesítés. A Product Owner képességei azért is különösen fontosak, mert a jó célok kitűzése és ezek meggyőző „eladása” a csapat számára elengedhetetlen a motiváció fenntartásához. Márpedig a motiváció a Scrum csapat motorja.

    A Product Owner és a Scrum Master kölcsönösen nem beosztottjai egymásnak, nem lehet közöttük függelmi viszony. Együttesen dolgoznak azért, hogy a csapat a legtöbb értéket termelje. A csapat sikere nagyban múlik e két szereplő harmonikus együttműködésén.

    A Scrum Master és a vezetői pozíció

    A Scrum Master a csapat vezéregyénisége, de a klasszikus értelemben nem rendelkezik a vezetők összes jogkörével. A Scrum Master és Product Owner a csapathoz szorosan kötődő szerepkörök. A vezetés egy részét azonban a csapaton kívül (felett) álló Menedzsment szerepkörben lévő emberek végzik. 

    A Scrum Master és a vezetés – egyszerűen

    A vezetéssel leggyakrabban kapcsolatba hozott funkciók az alábbiak.

    • Irányítás (megmondom, hogy ki mit csináljon). Ilyet a Scrum Master közvetlenül nem tesz, hanem a Scrum csapat mechanizmusok működtetésével éri el, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy milyen feladatot kell elvégeznie.
    • Személyzeti hatalom (kirúgás, felvétel, fizetés, szabadság). Nincs ilyen joga, vagy kötelezettsége a Scrum Masternek. Személyi kérdésekben tehet javaslatot a menedzsmentnek, de ezt a csapat előtt nyíltan vállalnia kell. Szabadság kérdésében felvállalhatja a döntnöki jogot, de itt is a csapat önszervező képességére célszerű hagyatkoznia.
    • Adminisztráció (szabadság, time-sheet, készültségi fok). A mérőszámok mögött meghúzódó értelmet pontosan ismernie kell és ezt a csapat felé kommunikálnia kell. Az adminisztráció vezetését kézben kell tartania, de ez nem jelenti azt, hogy neki személyesen kell végeznie az adminisztrációt.

    Ennél kicsit részletesebben és vizsgálva a vezetői feladatokat érdemes a vezetés legfontosabb funkcióit (Henry Fayol rendszerezése alapján) áttekinteni. Nézzük meg, hogyan jelentkeznek ezek a funkciók egy Scrum szervezetben.

    Tervezés

    A jövőről alkotott kép kialakítása, a szükséges döntések meghozatala, hogy mi fontos és ezért mit hajlandó beáldozni a szervezet. Ide tartozik a stratégiai, taktikai tervezés is: milyen lehetséges utakon érhetjük el a célunkat? A vezetés tervezési funkcióját az alábbi módokon töltik be az egyes szereplők.

    • Scrum Master. Kell hogy legyen egy elképzelése arról, hogy milyen irányba akarja fejleszteni a csapatot. Mitől lehetne ez a csapat jobb, hatékonyabb, motiváltabb, elégedettebb?
    • Product Owner. Ismeri az ügyfelek igényeit, a mögöttes szerződéseket, a pénzügyi bevételi terveket és elképzelést alakít ki arról, hogy milyen eredményeket kell elérni azért, hogy ezek a célok teljesüljenek.
    • Menedzsment. Van egy elképzelése arról, hogy milyen irányba megy a cég. Milyen területeken akar erősödni, mely területek hajlandó háttérbe szorítani a stratégiai célok elérése érdekében?

    Szervezés

    Az eszközök, pénzügyi források és személyi kapacitások egymáshoz rendelése és kapcsolatuk meghatározása azért, hogy a szervezet elérje a céljait. Ide tartozik a tevékenységek azonosítása, a feladatok végrehajtókhoz rendelése, jogok és felelősségek meghatározása, valamint ezek folyamatos koordinálása. 

    A vezetés szervezési funkciójához tartozó döntések nagy részét a cégvezetés meghozza akkor, amikor a Scrum módszer bevezetése mellett dönt.

    • Scrum Master. Nincs közvetlen szervezési szerepe, a Scrum csapat tagjai egyenrangúak, felelősségük megegyezik: megbízható vállalásokat tenni és az eredményeket a lehető leghatékonyabban, az elvárt minőségben leszállítani. A feladatokat az egyének vállalják magukra, a Scrum Master szerepe annak biztosítása, hogy működjenek azok a mechanizmusok, amelyeken keresztül a feladatok vállalása és ellenőrzése megtörténik.
    • Product Owner. Nincs közvetlen szervezési szerepe, de tisztában kell lennie azzal, hogy az ügyfelektől származó igények, bevételi források és a csapat kapacitása egyensúlyban van-e.
    • Menedzsment. A menedzsment feladata a csapatok számának meghatározása, a csapatok és ügyfelek/projektek egymáshoz rendelése, a döntés a Scrum szervezeti kultúra mellett.

    Személyzeti vezetés

    A személyzeti vezetés elsődleges feladata, hogy a megfelelő emberek kerüljenek a megfelelő pozíciókba. Ide tartozik az emberi erőforrás tervezés (milyen képzettségű, képességű emberből, milyen szerepkörökbe, mekkora létszám szükséges), toborzás, kiválasztás, csapathoz rendelés. Képzési igények megfogalmazása, a képzések elrendelése/lebonyolítása. Fizetési kondíciók meghatározása, fizetések megállapítása, teljesítmény értékelés és jutalmazás.

    • Scrum Master. Nem feladata a csapat tagjainak összeállítása, sem a jutalmazással kapcsolatos kérdések eldöntése. Általában olyan csapattal dolgozik, akiket a menedzsment állított össze. Feladata ugyanakkor, hogy szélsőséges esetben jelezze a menedzsment számára ha valamelyik csapattag hátráltatja a csapat haladását, vagy tartósan destruktív viselkedést tanúsít, vagy bármilyen más okból rontja a csapat eredményességét. Fontos, hogy a menedzsment felé folytatott kommunikációja transzparens legyen a csapat számára, hogy elkerülje a „menedzsment spicli” bélyeget. Feladata ugyanakkor a csapat hatékonyságának növelése érdekében a képzési, fejlesztési igények, javaslatok összegyűjtése. Ha a csapat sebességét növelni kell, akkor jelzi a menedzsment felé, hogy a csapatot bővíteni (esetleg tapasztaltabb csapattagokra cserélni) szeretné. A döntés nem az övé, hanem a menedzsmenté.
    • Product Owner. Egyáltalán nincs személyzeti feladata. Ha a csapat haladásával elégedetlen, akkor azt a Scrum Master felé kell jeleznie első körben. Eszkalálni csak akkor szabad, ha a Scrum Masterrel nem sikerült megoldania a problémát.
    • Menedzsment. A személyzeti vezetési funkciók alapvetően a menedzsment kezében összpontosulnak. A Scrum Master felől érkező igények alapján az ő feladatuk a személyzeti vezetési funkciók betöltése.

    Irányítás

    A fenti funkciók a munka előkészítéséhez és a feltételek megteremtéséhez kapcsolódnak, míg az irányítás a napi operatív munkavégzéshez kötődik. Ide tartozik az emberek viselkedésének befolyásolása, iránymutatás biztosítása számukra, felügyeletük és motivációjuk, valamint információkkal történő ellátásuk.

    • Scrum Master. Az irányítás megteremtése a Scrum Master feladata, de nem direkt utasításokkal és felügyelettel, hanem azoknak a mechanizmusoknak a működtetésével, amelyek biztosítják, hogy a csapattagok feladatokat válasszanak, azokat felelősen végrehajtsák. Ennek elsődleges módja a magas fokú átláthatóság megteremtése.
    • Product Owner. Elsősorban a csapat motivációjában van kiemelkedő szerepe: az ő dolga úgy tálalni az elérendő célokat, hogy a csapat tagjai meglássák benne a racionalitást és azt érezzék, hogy ezekért a célokért érdemes küzdeni.
    • Menedzsment. Minimális irányítási feladata van, ezen belül is a motiváción és iránymutatáson van a lényeg.

    Ellenőrzés

    Az eredmények összevetése az elvárásokkal, majd az eltérések kiértékelése és a szükséges intézkedések meghozatala. A hatékony ellenőrzési rendszer még a súlyosabb problémák felmerülése előtt jelzéseket küld. Az ellenőrzés lényege, hogy kiértékeljük, hogy a folyamatok a megfelelő célok irányába haladnak-e, a megfelelő sebességgel. Az ellenőrzés lépései az elvárások meghatározása, a teljesítmény mérése, a teljesítmény és az elvárások közötti összhang meghatározása, korrekciós lépések meghatározása.

    • Scrum Master. Egyrészt a menedzsmenttel közösen meghatározott mutatószámok (pl. ügyfél-elégedettség, ügyfelek által bejelentett hibák száma stb.) folyamatos értékelésében van fontos szerepe. Másrészt fontos, hogy a csapattal közösen olyan mutatószámokat dolgozzon ki, amelyek a csapat saját fejlődési céljaihoz kapcsolódnak és nincsenek összefüggésben a jutalmazási rendszerrel.
    • Product Owner. Elsősorban az ügyfél-elégedettség és a pénzügyi mutatók nyomon követése, és a beavatkozás szükségességének meghatározásában van szerepe.
    • Menedzsment. A magas szintű mutatók meghatározása és folyamatos követése a feladata. Beavatkozni elsősorban a célkitűzések és prioritások hangsúlyának módosításával és személyi változtatásokkal tud.